Színjátszó buborékok, pillangók a gyomrodban.
Szeret vagy nem szeret? A kérdés mely foglalkoztat.
Reggelente vele ébredsz, rá gondolsz mikor szemed lehunyod,
Szíved rágondolva menten lenyugod.
Szeretlek, imádlak, kívánlak, akarlak,
e sokat mondó szavak egyre gyakoribbak.
Ránézel a kék égre, szemed előtt ott dereng,
halvány mosoly, lángoló szív, mely soha el nem feled.
Érintésével csak úgy perzsel,
csókjaival beborítja egész tested.
Simogatás, borzongás, jó szoros ölelés,
hirtelen úgy érzed, az egész világ a tiéd.
Csillog a szeme, a mosolya meg sármos,
fogalmad sincs miért, de megint újra lángolsz.
Ragaszkodsz hozzá, ő neked egy álom,
senki más nem kell többé, előre is látod.
Mélyen nézz a szemébe, csókold meg a homlokát,
mondd neki hogy szereted, add neki a koronát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése