Reggel felkelsz mit sem sejtve,
szemed csillog, ajkadon mosoly,
jókedved az égig ér.
Sok a napi tennivaló,
de kell valami ennivaló.
Aztán ott van még az
átöltözés,
fésülködés, sminkelés.
Fél óra és készen is vagy,
sürögsz-forogsz mosolygósan.
A szerelem fűt, vidámság hűt,
mit sem sejtve ütöd el az időd.
Délután betoppan, ridegen s hidegen,
szemében nincs meg a láng,
pedig csak egy csókra vágysz.
Vége.... mormolja halkan,
azzal megölel és ott
hagy.
Bevágódik az ajtó,
térded csattan a padlón.
Nem érted mi történt,
mikor múlt el, hogy múlhatott el.
Becsukod a szemed,
érzelmeid eltűntek.
Nem
tudod mit gondolj,
elveszett vagy és nyomorogsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése