Jó ideje azon töröm magamat,
hogy miképp
jutottunk el
ily keservesen eme mélypontra.
Az a sok szépen csengő szó, kedves mondat,
hízelgés volt csupán, melyeket elnyelt a holnap?
Édes csókok, forró ölelések,
számodra csak a
szerelem
apró-cseprű színjátékát jelentette neked?
A hazugság volt jelmezben
arcán a megvetés
maszkjával, de rendező a hibás mert a
főszerepet
nem az igazságnak
adta, hanem eladta olcsó
pénzért
a tehetségtelen, csak a magát megjátszó hazugságnak.
Én ebben a színházban nem is
kérek szerepet, mert én
különb
vagyok, mint az odajáró kényes úrihölgyek.
Ígyhát inkább utcát seprek,
mint hogy pénzért
akár egyetlen ártatlan szívet is darabokra törjek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése